Az oldatok sótartalmát mérő szalinométer egy eszköz a víz sótartalmának kimutatására. A TDS mérés során az ásványosodást, más néven mineralizációt, vagyis a vízben oldott anyagok teljes mennyiségi mutatóját vizsgálják. Ezt a paramétert oldható szilárdanyag tartalomnak vagy teljes sótartalomnak is nevezik, mivel a vízben feloldott anyagok sók formájában léteznek. A leggyakoribbak a szervetlen sók (elsősorban bikarbonátok, kalcium-, magnézium-, kálium- és nátrium-kloridok és nátrium-szulfátok) és a kisebb mennyiségű vízben oldódó szerves anyagok. Mivel a sók és a bázisok különböznek, szükségessé vált, hogy „közös nevezőre” hozzák. Ezért megállapodtak abban, hogy a TDS méréseknél az oldatok teljes sótartalmát egy só bizonyos feltételes koncentrációjában fejezik ki, ez pedig a NaCl. A szalinométer elektródáinak vízbe történő leengedésével meghatározhatjuk, hogy a víz alkalmas-e a fogyasztásra vagy további tisztításra szorul. Azonban nincs egyetértés abban, hogy a TDS mérés alatt kimutatható sók milyen szintje optimális az emberi szervezetnek.
